ESA Euronews: Leszállni egy üstökösre
- 9 years ago
Az üstökösök évszázadok óta felcsigázták az emberek fantáziáját. Az Európai Űrügynökség Rosetta nevű missziója megkísérel műszereket eljuttatni egy üstökös felszínére.
Szénből, porból és vízjégből álló égitestek, amelyek a Naphoz közelítve annak fénye miatt csóvát fejlesztenek a maguk mögött húzott törmelékből. Több okból is érdekesek a tudomány számára, de a legizgalmasabb kérdés, hogy van-e közük a földi élet eredetéhez.
A Space üstökösvadász stábjának első útja Jénába, a türingiai tartományi csillagvizsgálóba vezet. A tudósok itt azon dolgoznak, hogy megállapítsák, mi maradt a darabjaira hullott ISON üstökösből. A gyanú az volt, hogy az égitest megsemmisült, de kérdéses volt, hogy a magnak maradtak-e látható darabkái. Azonban napfelkeltéig a tudósoknak nem sikerült megpillantaniuk az ISON maradványait.
Mindeközben Svájcban a berni egyetem kutatói vízjégből, folyékony nitrogénből és szénből mesterséges üstököst állítanak elő. Az így elkészült mintával vákuumkamrában kísérleteznek: arra kíváncsiak, milyen folyamatok mennek végbe egy üstökös felszínén.
Mindezek a kísérletek és megfigyelések csak előkészületek az igazi nagy dobásra: az Európai Űrközpont Rosetta fedőnevű missziója megkísérel műszereket eljuttatni egy üstökös felszínére, és onnan mintákat szállítani.
Ez azért tölti el lelkesedéssel a tudósokat, mert az utolsó hasonló akció, a NASA Csillagpor (Stardust) nevű küldetése meglepő eredményeket hozott. Akkor egy szondát reptettek át a Halley üstökös csóváján, és az így megszerzett minta glicint, egy fontos, DNS-alkotó aminosavat is tartalmazott. Tehát nem életet, de az élet egyik fontos alkotóelemét - ez pedig felveti az üstökösök szerepét a földi élet kialakulásában.
- A földi élethez meghatározott típusú, úgynevezett balkezes aminosavak szükségesek. A kémia elő tud állítani bal és jobbekezes aminosavakat is, de az élet ezek közül csak a balkezeseket használja és szeretnénk érteni, hogy miért - magyarázta az Euronews riporterének Hermann Böhnhard
Szénből, porból és vízjégből álló égitestek, amelyek a Naphoz közelítve annak fénye miatt csóvát fejlesztenek a maguk mögött húzott törmelékből. Több okból is érdekesek a tudomány számára, de a legizgalmasabb kérdés, hogy van-e közük a földi élet eredetéhez.
A Space üstökösvadász stábjának első útja Jénába, a türingiai tartományi csillagvizsgálóba vezet. A tudósok itt azon dolgoznak, hogy megállapítsák, mi maradt a darabjaira hullott ISON üstökösből. A gyanú az volt, hogy az égitest megsemmisült, de kérdéses volt, hogy a magnak maradtak-e látható darabkái. Azonban napfelkeltéig a tudósoknak nem sikerült megpillantaniuk az ISON maradványait.
Mindeközben Svájcban a berni egyetem kutatói vízjégből, folyékony nitrogénből és szénből mesterséges üstököst állítanak elő. Az így elkészült mintával vákuumkamrában kísérleteznek: arra kíváncsiak, milyen folyamatok mennek végbe egy üstökös felszínén.
Mindezek a kísérletek és megfigyelések csak előkészületek az igazi nagy dobásra: az Európai Űrközpont Rosetta fedőnevű missziója megkísérel műszereket eljuttatni egy üstökös felszínére, és onnan mintákat szállítani.
Ez azért tölti el lelkesedéssel a tudósokat, mert az utolsó hasonló akció, a NASA Csillagpor (Stardust) nevű küldetése meglepő eredményeket hozott. Akkor egy szondát reptettek át a Halley üstökös csóváján, és az így megszerzett minta glicint, egy fontos, DNS-alkotó aminosavat is tartalmazott. Tehát nem életet, de az élet egyik fontos alkotóelemét - ez pedig felveti az üstökösök szerepét a földi élet kialakulásában.
- A földi élethez meghatározott típusú, úgynevezett balkezes aminosavak szükségesek. A kémia elő tud állítani bal és jobbekezes aminosavakat is, de az élet ezek közül csak a balkezeseket használja és szeretnénk érteni, hogy miért - magyarázta az Euronews riporterének Hermann Böhnhard