Ankara: még egy év a külföldi katonai misszióknak
- 7 years ago
Meghosszabbította egy évvel a hadsereg iraki és szíriai misszióját a török parlament alig két nappal a kurdisztáni függetlenségi referendum előtt.
A szomszédos Irak északi részén lévő kurd autonóm terület függetlenségi törekvése korábban nem riasztotta Ankarát, sőt támogatta is abban a reményben, hogy az megosztaná a térségben élő kurdokat, és így nem kellene összefogásuktól tartania.
De most mégis azt mondja, nem időszerű a kérdés, és csapatokat vezényelt a közös határra. Ezen kívül szankciókkal is megfenyegette az iraki kurdokat mondván, hogy az adott helyzet dönti majd el, hogy a katonai, a politikai vagy a gazdasági retorzió mellett dönt.
Az, hogy Kurdisztánban végül is megnyílnak-e a szavazóhelyiségek hétfőn, a helyi vezetés szerint nem kérdés, habár Bagdad megtiltotta a népszavazást, és súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Erbíl kitartana terve mellett.
Márpedig a kurd regionális kormány nem tágít. Küldöttséget menesztett Bagdadba, hogy tárgyaljanak a referendumról, de annak megtartásáról állítólag nem hajlandó vitát nyitni.
A nyugati diplomácia is több követet küldött az elmúlt hetekben Erbílbe, hogy rávegye a kurd vezetést a referendum elhalasztására mondván, hogy a függetlenség kérdésének napirendre tűzése elvonja a figyelmet és az erőt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról, ami még korántsem ért véget.
Elemzők szerint az egyértelmű volt, hogy a kurdok “ellenszolgáltatást” várnak az iraki kormánytól és a Nyugattól is helytállásukért, amit tanúsítottak a terrorhadjárat kezdetétől fogva. Az is elég egyértelmű volt, hogy ez a “jutalom”, amit kérnek, a független kurd állam lesz. És habár ennek mikéntjéről és menetéről eddig nem sok szó esett nyilvánosan, az is elég valószínű volt, hogy követelésükkel még azelőtt állnak elő, hogy az Iszlám Állam végleg visszavonulna. A közvetlen fenyegetettség megszűnése ugyanis jócskán meggyengítené tárgyalási pozíciójukat.
A szomszédos Irak északi részén lévő kurd autonóm terület függetlenségi törekvése korábban nem riasztotta Ankarát, sőt támogatta is abban a reményben, hogy az megosztaná a térségben élő kurdokat, és így nem kellene összefogásuktól tartania.
De most mégis azt mondja, nem időszerű a kérdés, és csapatokat vezényelt a közös határra. Ezen kívül szankciókkal is megfenyegette az iraki kurdokat mondván, hogy az adott helyzet dönti majd el, hogy a katonai, a politikai vagy a gazdasági retorzió mellett dönt.
Az, hogy Kurdisztánban végül is megnyílnak-e a szavazóhelyiségek hétfőn, a helyi vezetés szerint nem kérdés, habár Bagdad megtiltotta a népszavazást, és súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Erbíl kitartana terve mellett.
Márpedig a kurd regionális kormány nem tágít. Küldöttséget menesztett Bagdadba, hogy tárgyaljanak a referendumról, de annak megtartásáról állítólag nem hajlandó vitát nyitni.
A nyugati diplomácia is több követet küldött az elmúlt hetekben Erbílbe, hogy rávegye a kurd vezetést a referendum elhalasztására mondván, hogy a függetlenség kérdésének napirendre tűzése elvonja a figyelmet és az erőt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról, ami még korántsem ért véget.
Elemzők szerint az egyértelmű volt, hogy a kurdok “ellenszolgáltatást” várnak az iraki kormánytól és a Nyugattól is helytállásukért, amit tanúsítottak a terrorhadjárat kezdetétől fogva. Az is elég egyértelmű volt, hogy ez a “jutalom”, amit kérnek, a független kurd állam lesz. És habár ennek mikéntjéről és menetéről eddig nem sok szó esett nyilvánosan, az is elég valószínű volt, hogy követelésükkel még azelőtt állnak elő, hogy az Iszlám Állam végleg visszavonulna. A közvetlen fenyegetettség megszűnése ugyanis jócskán meggyengítené tárgyalási pozíciójukat.