Az Európai Űrügynökség igazgatója az Mars-kutatás jövőjéről
- 8 years ago
Egy űrügynökség vezetőjeként döntéseket kell hozni Mars- és Hold-missziókról, új űrrakéták építéséről és akár üstökösön landolásról is. Szintén dönteni kell a finanszírozásról és a stratégiáról. Nehéz döntésekről van szó. Ez a dolga a Global Conversation mai vendégének, Jan Wörnernek, az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatójának.
Az Európai Űrhajós Központban vagyunk Kölnben, Németországban. Itt készülnek az űrhajósok, mielőtt útnak indulnak az űrbe. De mi a jövője a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS)? Nagy kérdés ez most.
– Számunkra ez nagyon világos. Az űrállomás 2024-ig üzemel, vagy tovább is. Az összes többi partner az állomáson – az amerikaiak, az oroszok, a japánok és a kanadaiak- már döntöttek erről, most az európaiakon a sor, hogy megerősítsék a használatát 2024-ig. Remélem, hogy a 22 európai tagállam minisztereinek találkozóján meg fogjuk ezt erősíteni.
– Mi történik majd 2024 után?
– Senki nem tudja, az amerikaiaknak vannak elképzeléseik arról, hogy inkább kereskedelmi állomásként használjuk.
– Mint egy űrhotelt?
– Például, de nem csak úgy, hanem közösségi használatra is, magánvállalkozások segítségével. A mikrogravitáció nagyon fontos a kutatáshoz, főként az űrhajósok számára, akik egészségi dolgokat vizsgálnak, például a csontritkulást.
– Például egy gyógyszercég kísérletezne az űrben, vagy egy autógyártó küldene valamit az űrbe?”
– Miért ne? Nyitottak vagyunk erre. Könnyebben elérhetővé kell tennünk a nemzetközi űrállomást, mert általában ez hosszú ideig tart.
– Mi a következő lépés az ISS után? Képzeljük el, hogy az ISS másként működik majd, mi lesz akkor? Amikor ön hivatalba lépett, sokat beszélt a Holdra szállásról, a NASA sokat beszél a Mars-utazásról. Ön szerint mi a következő lépés?
– Igen, az amerikaiak Mars-utazásról beszélnek, ez szép elgondolás. Nem azt mondják, hogy holnap megyünk a Marsra. Azt mondják, hogy utazás a Marsra, amely más kifejezés.
– Van egy árnyalatnyi különbség.
– A Mars-utazásig több lépés vezet el, az egyik a Hold. Tehát nem ellentmondás az, ha azzal érvelek, hogy van valami a Hold felszínén, az amerikaiak pedig azt javasolják, hogy menjünk a Marsra. Csak az én célom időben közelebbi.
– Beszéljünk az egyik legnagyszerűbb dologról, amely idén az űrben történt. Az ExoMars erre az egyik példa, a Rosetta a másik. A Rosetta véget ért. Milyen érzés volt ez önnek, izgalmas pillanat volt, érzelmes.
– Természetesen. Csodálatos misszió volt 10 éven át, egy nagyon kemény környezetben, megállás nélkül, új üzemanyag nélkül. Elérni az üstököst tíz év után nagy teljesítmény volt, a Philae leszállása pedig hihetetlen. Inspiráló, motiváló volt.
– Vannak terveik a folytatásra? Olyan volt ez, mint egy hollywoodi kasszasiker. Lesz Rosetta 2? Van valami, ami követi?
– Természetesen tervezünk valamit. Ott van például az AIM misszió (Asteroid Impact Mission), amelyet a minisztereinknek javasolunk. Egy aszteroida kis holdjára akarunk repülni, hogy megvizsgáljuk, és hogy eltérítsük keringé
Az Európai Űrhajós Központban vagyunk Kölnben, Németországban. Itt készülnek az űrhajósok, mielőtt útnak indulnak az űrbe. De mi a jövője a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS)? Nagy kérdés ez most.
– Számunkra ez nagyon világos. Az űrállomás 2024-ig üzemel, vagy tovább is. Az összes többi partner az állomáson – az amerikaiak, az oroszok, a japánok és a kanadaiak- már döntöttek erről, most az európaiakon a sor, hogy megerősítsék a használatát 2024-ig. Remélem, hogy a 22 európai tagállam minisztereinek találkozóján meg fogjuk ezt erősíteni.
– Mi történik majd 2024 után?
– Senki nem tudja, az amerikaiaknak vannak elképzeléseik arról, hogy inkább kereskedelmi állomásként használjuk.
– Mint egy űrhotelt?
– Például, de nem csak úgy, hanem közösségi használatra is, magánvállalkozások segítségével. A mikrogravitáció nagyon fontos a kutatáshoz, főként az űrhajósok számára, akik egészségi dolgokat vizsgálnak, például a csontritkulást.
– Például egy gyógyszercég kísérletezne az űrben, vagy egy autógyártó küldene valamit az űrbe?”
– Miért ne? Nyitottak vagyunk erre. Könnyebben elérhetővé kell tennünk a nemzetközi űrállomást, mert általában ez hosszú ideig tart.
– Mi a következő lépés az ISS után? Képzeljük el, hogy az ISS másként működik majd, mi lesz akkor? Amikor ön hivatalba lépett, sokat beszélt a Holdra szállásról, a NASA sokat beszél a Mars-utazásról. Ön szerint mi a következő lépés?
– Igen, az amerikaiak Mars-utazásról beszélnek, ez szép elgondolás. Nem azt mondják, hogy holnap megyünk a Marsra. Azt mondják, hogy utazás a Marsra, amely más kifejezés.
– Van egy árnyalatnyi különbség.
– A Mars-utazásig több lépés vezet el, az egyik a Hold. Tehát nem ellentmondás az, ha azzal érvelek, hogy van valami a Hold felszínén, az amerikaiak pedig azt javasolják, hogy menjünk a Marsra. Csak az én célom időben közelebbi.
– Beszéljünk az egyik legnagyszerűbb dologról, amely idén az űrben történt. Az ExoMars erre az egyik példa, a Rosetta a másik. A Rosetta véget ért. Milyen érzés volt ez önnek, izgalmas pillanat volt, érzelmes.
– Természetesen. Csodálatos misszió volt 10 éven át, egy nagyon kemény környezetben, megállás nélkül, új üzemanyag nélkül. Elérni az üstököst tíz év után nagy teljesítmény volt, a Philae leszállása pedig hihetetlen. Inspiráló, motiváló volt.
– Vannak terveik a folytatásra? Olyan volt ez, mint egy hollywoodi kasszasiker. Lesz Rosetta 2? Van valami, ami követi?
– Természetesen tervezünk valamit. Ott van például az AIM misszió (Asteroid Impact Mission), amelyet a minisztereinknek javasolunk. Egy aszteroida kis holdjára akarunk repülni, hogy megvizsgáljuk, és hogy eltérítsük keringé