Mesterséges emberi szövetek helyettesítik az állatokat a gyógyszerkísérletekben
- 8 years ago
Laborkísérletekkkel, tartályban növesztett mesterséges emberi sejtekkel helyettesítenék az állatkísérleteket a gyógyszeriparban. Ezen dolgoznak egy európai kutatási projekt keretében az Ispra-szigeti Közös Európai Kutatóközpont és a Luxemburgi Egyetem tudósai. Ezekkal az eljárásokkal teljesen új következtetésekre lehet jutni az élettutományokban.
– Ezekhez az új eljárásokhoz őssejteket használunk – kezdte magyarázatát Jens Schwamborn, a Luxemburgi Egyetem őssejt-biológusa. – Az őssejtek többsége páciensektől van, vagyis a betegséghez is van valami közük. Azt reméljük, hogy az új eljárások helyettesítik majd az állatkísérleteket. Vannak bizonyítékaink arra vonatkozóan, hogy ezek a rendszerek realisztikusabban modellezik a patologikus folyamatokat, mint egy állati szervezet. Vagyis azt gondoljuk, hogy a mi megközelítésünkkel az állatkísérletek kiválthatók. És nem csak hogy kiválthatók, hanem ezzel előre tolhatók az emberi tudás határai, vagyis több, relevánsabb eredményt kapunk így.
A Luxemburgi Egyetemen kívül más európai kutatási intézmények is dolgoznak az állatkísérleteket kiváltó megközelítések kidolgozásán. Az ilyeneknek két típusa van: vagy laborban növesztett mesterséges szerveken, vagy számítógépes modelleken végzik a kísérletet.
A fő szempont az emberi biztonság
Az olaszországi Ispra szigetén lehet elismertetni, validálni az alternatív eljárásokat – a fő szempont az emberi biztonság. A laborban növesztett agysejtekről például bebizonyosodott, hogy érzékenyek a mérgező vegyületekre.
– A kísérletek során megértjük, hogyan működnek az agysejtek, hogyan fejtenek ki a neuronok elektromos aktivitást – mondta az Euronewsnak Francesca Pistollato, az Ispra-szigeti Közös Kutatóközpont biológusa. – Mérni lehet, hogy az olyan mérgező vegyületek, mint a rovarirtó- és gyomirtószerek, környezetszennyező anyagok hogyan hatnak a neuronok elektromos aktivitására. Laborkörülmények között, in vitro megérthetjük, hogyan működnek ezek a mechanizmusok. Vagyis az állatkísérletek alternatíváját kínáljuk a neurotoxikológia területén.
A validációs vizsgálatokon túl a Közös Kutatóközpontban új, állatkísérletektől mentes kísérleti eljárások terjedését mozdítják elő. Terjedelmes adatbázist vezetnek az ilyen eljárások eredményeiről, és segítséget nyújtanak az új módszerek bevezetéséhez.
– A legfontosabb az, hogy a különböző szereplők kommunikáljanak egymással – szögezte le a Futurisnak Maurice Whelan, biológus. – Legyen párbeszéd arról, hogyan lehet biztosítani a minőséget, az alternatív módszerek megbízhatóságát és hatékonyságát anlkül, hogy közben akadályoznánk az innovációt
Megmenekülnek a nyulak az emberi testápolótól
Luxemburgban a kutatók egy mesterségesen létrehozott emberi bőrszöveten tesztelnek új kozmetikai termékeket.
Korábban ezeknek a kísérleteknek egy részét nyuszikon végezték.
– A nyulak bőre nagyon más, mint az emberi bőr. És mivel már tudjuk, hogyan lehet az emberi bőrhöz hasonlót létrehozni laboratóriumban, az ezen végzett teszt
– Ezekhez az új eljárásokhoz őssejteket használunk – kezdte magyarázatát Jens Schwamborn, a Luxemburgi Egyetem őssejt-biológusa. – Az őssejtek többsége páciensektől van, vagyis a betegséghez is van valami közük. Azt reméljük, hogy az új eljárások helyettesítik majd az állatkísérleteket. Vannak bizonyítékaink arra vonatkozóan, hogy ezek a rendszerek realisztikusabban modellezik a patologikus folyamatokat, mint egy állati szervezet. Vagyis azt gondoljuk, hogy a mi megközelítésünkkel az állatkísérletek kiválthatók. És nem csak hogy kiválthatók, hanem ezzel előre tolhatók az emberi tudás határai, vagyis több, relevánsabb eredményt kapunk így.
A Luxemburgi Egyetemen kívül más európai kutatási intézmények is dolgoznak az állatkísérleteket kiváltó megközelítések kidolgozásán. Az ilyeneknek két típusa van: vagy laborban növesztett mesterséges szerveken, vagy számítógépes modelleken végzik a kísérletet.
A fő szempont az emberi biztonság
Az olaszországi Ispra szigetén lehet elismertetni, validálni az alternatív eljárásokat – a fő szempont az emberi biztonság. A laborban növesztett agysejtekről például bebizonyosodott, hogy érzékenyek a mérgező vegyületekre.
– A kísérletek során megértjük, hogyan működnek az agysejtek, hogyan fejtenek ki a neuronok elektromos aktivitást – mondta az Euronewsnak Francesca Pistollato, az Ispra-szigeti Közös Kutatóközpont biológusa. – Mérni lehet, hogy az olyan mérgező vegyületek, mint a rovarirtó- és gyomirtószerek, környezetszennyező anyagok hogyan hatnak a neuronok elektromos aktivitására. Laborkörülmények között, in vitro megérthetjük, hogyan működnek ezek a mechanizmusok. Vagyis az állatkísérletek alternatíváját kínáljuk a neurotoxikológia területén.
A validációs vizsgálatokon túl a Közös Kutatóközpontban új, állatkísérletektől mentes kísérleti eljárások terjedését mozdítják elő. Terjedelmes adatbázist vezetnek az ilyen eljárások eredményeiről, és segítséget nyújtanak az új módszerek bevezetéséhez.
– A legfontosabb az, hogy a különböző szereplők kommunikáljanak egymással – szögezte le a Futurisnak Maurice Whelan, biológus. – Legyen párbeszéd arról, hogyan lehet biztosítani a minőséget, az alternatív módszerek megbízhatóságát és hatékonyságát anlkül, hogy közben akadályoznánk az innovációt
Megmenekülnek a nyulak az emberi testápolótól
Luxemburgban a kutatók egy mesterségesen létrehozott emberi bőrszöveten tesztelnek új kozmetikai termékeket.
Korábban ezeknek a kísérleteknek egy részét nyuszikon végezték.
– A nyulak bőre nagyon más, mint az emberi bőr. És mivel már tudjuk, hogyan lehet az emberi bőrhöz hasonlót létrehozni laboratóriumban, az ezen végzett teszt