Az elektromos autókat igen, a szélerőműveket nem támogatja a magyar kormány
- 8 years ago
Zöld út a zöld rendszámú, azaz elektromos autók elterjesztésének, és piros a szélturbináknak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium idén 2 milliárd, jövőre 3 milliárd forinttal támogatja az új elektromos autók vásárlását. Pályázni októbertől lehet, magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt.
A támogatás a bruttó vételár 21 százalékát fedezi, de maximum másfél millió forintos lehet. További feltétel, hogy csak új, 15 millió forintot meg nem haladó vételárú gépjárművekre terjed ki.
A cél, hogy 2020-ra 30 ezer környezetbarát autó járja az ország útjait.
– Arra számítunk, hogy ez elősegíti az elektromobilitásnak a megerősítését, tehát egyre több tisztán elektromos meghajtású, ilyen szempontból emissziómentes jármű fog futkározni Budapest és a városok útjain – nyilatkozta Lepsényi István, gazdasági fejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár
A környezetvédelem jegyében a magyar kormány 2020-ig háromezer nyilvános töltőállomás létesítését tervezi. Az e-autók elterjedése érdekében a szabályozási rendszert is egyszerűsítették, illetve adókedvezményeket biztosítanak. Másrészről viszont a napelemek használatát környezetvédelmi adó terheli, az újabb ipari szélturbinák létesítését pedig egy új szabályozással gyakorlatilag lehetetlenné tették.
A szeptemberben életbe lépett szabályozás kimondja, hogy a települések 12 kilométeres körzetében nem lehet új, ipari szélerőművet telepíteni.
Az Energiaklub és az ELTE TTK a rendelet alapján megrajzolta, hol lenne olyan pont Magyarországon, ahol építhető szélturbina. Gyakorlatilag nincs ilyen.
A kormány klímapolitikája szerint „Magyarország a megújuló energiaforrások alkalmazását nem csak, és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti. A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése.”
A hazánkban termelt villamosenergia megoszlása a 2015-ös adatok szerint a következő:
52,7% nukleáris energia
19,9% lignit és szén
17,4% szénhidrogén
10% megújuló forrás (biomassza, hulladék, szél, víz, biogáz és nap)
A napelemek után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015 január elseje óta. A napelemeket a jelentős szennyezést okozó termékek és anyagáramok kategóriájába sorolják, miközben például az akkumulátorokat csak a szennyező termékek és anyagáramok csoportjába, így a termékdíj is jóval alacsonyabb, 57 forint/kg.
Környezetvédelmi szakemberek többször hangoztatták, hogy teljességgel érthetetlen a napelemekre kivetett adó, hiszen teljes egészében újrahasznosíthatók, és mivel működésük során a nap energiáját használják fel szén-dioxid kibocsátás nélkül, nem nevezhetők környezetszennyezőnek.
Magyarország egyébként statisztikailag viszonylag jól áll a megújuló ener
A Nemzetgazdasági Minisztérium idén 2 milliárd, jövőre 3 milliárd forinttal támogatja az új elektromos autók vásárlását. Pályázni októbertől lehet, magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt.
A támogatás a bruttó vételár 21 százalékát fedezi, de maximum másfél millió forintos lehet. További feltétel, hogy csak új, 15 millió forintot meg nem haladó vételárú gépjárművekre terjed ki.
A cél, hogy 2020-ra 30 ezer környezetbarát autó járja az ország útjait.
– Arra számítunk, hogy ez elősegíti az elektromobilitásnak a megerősítését, tehát egyre több tisztán elektromos meghajtású, ilyen szempontból emissziómentes jármű fog futkározni Budapest és a városok útjain – nyilatkozta Lepsényi István, gazdasági fejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár
A környezetvédelem jegyében a magyar kormány 2020-ig háromezer nyilvános töltőállomás létesítését tervezi. Az e-autók elterjedése érdekében a szabályozási rendszert is egyszerűsítették, illetve adókedvezményeket biztosítanak. Másrészről viszont a napelemek használatát környezetvédelmi adó terheli, az újabb ipari szélturbinák létesítését pedig egy új szabályozással gyakorlatilag lehetetlenné tették.
A szeptemberben életbe lépett szabályozás kimondja, hogy a települések 12 kilométeres körzetében nem lehet új, ipari szélerőművet telepíteni.
Az Energiaklub és az ELTE TTK a rendelet alapján megrajzolta, hol lenne olyan pont Magyarországon, ahol építhető szélturbina. Gyakorlatilag nincs ilyen.
A kormány klímapolitikája szerint „Magyarország a megújuló energiaforrások alkalmazását nem csak, és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti. A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése.”
A hazánkban termelt villamosenergia megoszlása a 2015-ös adatok szerint a következő:
52,7% nukleáris energia
19,9% lignit és szén
17,4% szénhidrogén
10% megújuló forrás (biomassza, hulladék, szél, víz, biogáz és nap)
A napelemek után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015 január elseje óta. A napelemeket a jelentős szennyezést okozó termékek és anyagáramok kategóriájába sorolják, miközben például az akkumulátorokat csak a szennyező termékek és anyagáramok csoportjába, így a termékdíj is jóval alacsonyabb, 57 forint/kg.
Környezetvédelmi szakemberek többször hangoztatták, hogy teljességgel érthetetlen a napelemekre kivetett adó, hiszen teljes egészében újrahasznosíthatók, és mivel működésük során a nap energiáját használják fel szén-dioxid kibocsátás nélkül, nem nevezhetők környezetszennyezőnek.
Magyarország egyébként statisztikailag viszonylag jól áll a megújuló ener