ESA Euronews: hajsza a sötét anyag után
- 9 years ago
Sötét anyag, sötét energia - ezekből áll az univerzum 95%-a, ehhez képest nagyon keveset tudunk róluk. Mindez megváltozhat, amikor hamarosan teljes kapacitással újraindul a Nagy Hadronütköztető.
Minden, amit magunk körül látunk, a Földtől a távoli galaxisokig mindössze az univerzum öt százalékát képviseli: a maradék sötét anyag vagy sötét energia. Ez a két összetevő számos kozmikus folyamat okozója, ugyanakkor valószínűleg nincs közük egymáshoz, és nem szabad őket összekeverni.
– Ma már tudjuk, hogy az univerzum körülbelül hatvannyolc százaléka sötét energia, egy titokzatos összetevő, amely felelős az univerzum egyre gyorsuló tágulásáért – mondta az Euronews-nak Julien Lesgourges elméleti kozmológus. – Megmértük a sötét anyag elterjedtségét, ami az univerzum energiájának nagyjából huszonhét százalékát teszi ki. Ez felel a csillagok mozgásáért a galaxisokon belül. Az univerzumnak csak mintegy öt százaléka hagyományos anyag.
A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) a sötét anyag és a sötét energia nyomát keresik majd hamarosan, amikor a történelem során először teljes kapacitással működik majd a részecskegyorsító.
– Az a tény, hogy az LHC teljesítményét majdnem kétszeresére növeljük, számos lehetőséget biztosít a sötét anyag részecskéinek felfedezésére – magyarázta a Space-nek John Ellis, a CERN elméleti fizikusa. – Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen részecske tömege ezerszerese lehet a protonénak, vagy ha úgy jobban tetszik, a Higgs-bozon tömegének tízszerese. Az LHC idén először lehetővé teheti, hogy előállítsuk ezeket a részecskéket.
Egy ilyen felfedezésből számos következtetést lehetne levonni alapvető kozmikus kérdésekkel kapcsolatban, hiszen a sötét anyag és a sötét energia kihat a bolygókra, csillagokra, galaxisokra is. Ugyanezen a problémán dolgozik majd Európa új űrteleszkópja, az Euklidész is, amely nagyfelbontású képeket készít majd az univerzumról.
Az Euklidész azt figyeli majd, hogyan hat a sötét anyag gravitációs ereje a galaxisokra, és hogyan okozza a s
Minden, amit magunk körül látunk, a Földtől a távoli galaxisokig mindössze az univerzum öt százalékát képviseli: a maradék sötét anyag vagy sötét energia. Ez a két összetevő számos kozmikus folyamat okozója, ugyanakkor valószínűleg nincs közük egymáshoz, és nem szabad őket összekeverni.
– Ma már tudjuk, hogy az univerzum körülbelül hatvannyolc százaléka sötét energia, egy titokzatos összetevő, amely felelős az univerzum egyre gyorsuló tágulásáért – mondta az Euronews-nak Julien Lesgourges elméleti kozmológus. – Megmértük a sötét anyag elterjedtségét, ami az univerzum energiájának nagyjából huszonhét százalékát teszi ki. Ez felel a csillagok mozgásáért a galaxisokon belül. Az univerzumnak csak mintegy öt százaléka hagyományos anyag.
A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) a sötét anyag és a sötét energia nyomát keresik majd hamarosan, amikor a történelem során először teljes kapacitással működik majd a részecskegyorsító.
– Az a tény, hogy az LHC teljesítményét majdnem kétszeresére növeljük, számos lehetőséget biztosít a sötét anyag részecskéinek felfedezésére – magyarázta a Space-nek John Ellis, a CERN elméleti fizikusa. – Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen részecske tömege ezerszerese lehet a protonénak, vagy ha úgy jobban tetszik, a Higgs-bozon tömegének tízszerese. Az LHC idén először lehetővé teheti, hogy előállítsuk ezeket a részecskéket.
Egy ilyen felfedezésből számos következtetést lehetne levonni alapvető kozmikus kérdésekkel kapcsolatban, hiszen a sötét anyag és a sötét energia kihat a bolygókra, csillagokra, galaxisokra is. Ugyanezen a problémán dolgozik majd Európa új űrteleszkópja, az Euklidész is, amely nagyfelbontású képeket készít majd az univerzumról.
Az Euklidész azt figyeli majd, hogyan hat a sötét anyag gravitációs ereje a galaxisokra, és hogyan okozza a s