Közös válságkezelési terv kell az unióban
- 10 years ago
Az Európai Politikai Tanulmányok Intézetének elemezője szerint csak összehangolt gazdaságpolitika segíthet az uniós válságkezelésben.
Az egyes tagállamok versenyképessége ugyanis nagy eltérő.
– Németországban a keresletet kellene erősíteni, Franciaországban pedig a termelkenységet. Sajnos Franciaországban nagy az ellenállás a szerkezeti reformokkal szemben. Németországban pedig az állam nem szeretne többet költeni, ami érthető. De az emberek sem költenek, a cégek vonakodnak a beruházásoktól és ez visszafogja az egész gazdaságot – mondta Daniel Gros.
Franciaország mellett Olaszország is az uniós költségvetési fegyelem felpuhítását szeretné.
Igaz, Rómában a hiány jóval alacsonyabb, mint Párizsban.
– Pillanatnyilag nincs nagy gond, hiszen a kamtok alacsonyak. De az olasz kormány is tudja, hogy erre ügyelnie kell. Épp ezért jóval alacsonyabb a költségvetési hiány Olaszországban, mint Franciaországban. És nem is tervezik a növelését. A kormány mindössze arra készül, hogy amit az egyik oldalon megprórol az alacsony kamatokkal, azt később elkölti – magyarázta Gros.
Az Európai Bizottság következő elnöke, Jean-Claude Juncker egy 300 milliárd eurós befektetési programmal lökné ki az unió gazdaságát a holtpontról.
Az elemző szkeptikus a terv sikerét illetően.
– 20 éve is hasonló helyzet volt, Az akkori recesszióra is egy konjunkúra-programmal válaszoltak, hasonló méretekben, mint a mostani 300 milliárd euró. A politika akkor az európai közlekedési hálózat javítását tervezte, azonban a befektetésnek nem voltak ciklusokon átívelő hatásai, ahogy szerették volna. Szerintem most is valami hasonlót fogunk tapasztalni – mondta Daniel Gros, sz Európai Politikai Tanulmányok Intézetének elemezője.
A tagállamoknak szerdáig kell benyújtaniuk a költségvetésük terveit az uniónak.
A hírek szerint a bizottság akár el is utasíthatja a francia büdzsét.
Az egyes tagállamok versenyképessége ugyanis nagy eltérő.
– Németországban a keresletet kellene erősíteni, Franciaországban pedig a termelkenységet. Sajnos Franciaországban nagy az ellenállás a szerkezeti reformokkal szemben. Németországban pedig az állam nem szeretne többet költeni, ami érthető. De az emberek sem költenek, a cégek vonakodnak a beruházásoktól és ez visszafogja az egész gazdaságot – mondta Daniel Gros.
Franciaország mellett Olaszország is az uniós költségvetési fegyelem felpuhítását szeretné.
Igaz, Rómában a hiány jóval alacsonyabb, mint Párizsban.
– Pillanatnyilag nincs nagy gond, hiszen a kamtok alacsonyak. De az olasz kormány is tudja, hogy erre ügyelnie kell. Épp ezért jóval alacsonyabb a költségvetési hiány Olaszországban, mint Franciaországban. És nem is tervezik a növelését. A kormány mindössze arra készül, hogy amit az egyik oldalon megprórol az alacsony kamatokkal, azt később elkölti – magyarázta Gros.
Az Európai Bizottság következő elnöke, Jean-Claude Juncker egy 300 milliárd eurós befektetési programmal lökné ki az unió gazdaságát a holtpontról.
Az elemző szkeptikus a terv sikerét illetően.
– 20 éve is hasonló helyzet volt, Az akkori recesszióra is egy konjunkúra-programmal válaszoltak, hasonló méretekben, mint a mostani 300 milliárd euró. A politika akkor az európai közlekedési hálózat javítását tervezte, azonban a befektetésnek nem voltak ciklusokon átívelő hatásai, ahogy szerették volna. Szerintem most is valami hasonlót fogunk tapasztalni – mondta Daniel Gros, sz Európai Politikai Tanulmányok Intézetének elemezője.
A tagállamoknak szerdáig kell benyújtaniuk a költségvetésük terveit az uniónak.
A hírek szerint a bizottság akár el is utasíthatja a francia büdzsét.